ALSÓPÁHOK KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK


7/2003.(IV.15.) számú rendelete a

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATRÓL

Alsópáhok község Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990:LXV.tv. (továbbiakban: Ötv.) 18.§.(1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési rendjére vonatkozóan a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: Szabályzat) alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§.

(1) Az önkormányzat megnevezése: Alsópáhok Képviselőtestülete.
Tagjainak száma: 8 fő.
Székhelye: 8394 Alsópáhok Fő u.65.
A hivatal megnevezése: Polgármesteri Hivatal.
A hivatal székhelye: 8394 Alsópáhok Fő u.65.
A települési képviselők névsorát a Szabályzat 1.számú melléklete tartalmazza.
(2) Alsópáhok község önkormányzata a hatáskörét Alsópáhok község közigazgatási területén gyakorolja.
(3) Alsópáhok község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
(4) Az önkormányzat jelképeiről külön rendelet szól.
(5) A Képviselőtestület a falunapot a következők szerint tartja:
a.) Alsópáhokon: minden év június 18-án, szombaton, vagy az ezt követő szombati napon,
b.) Nemesboldogasszonyfán: minden év szeptember 20-án, szombaton, vagy az ezt követő szombati napon.
(6) A Képviselőtestület címeket, elismeréseket adományoz, amelyekkel kapcsolatos szabályokat külön rendelet állapítja meg.

II. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1.) Az önkormányzati jogok

2.§.

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.


(2) A helyi önkormányzat – a törvény kereti között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve a bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén vizsgálhatja felül.
(3) A helyi önkormányzat – saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a.) közvetlenül részt vesz vállalkozásokban,
b.) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozásélénkítő, piacbarát környezetet teremt.
(4) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat képviselőtestülete - annak felhatalmazására bizottsága, társulása, a polgármester-, illetőleg a helyi népszavazás hozhat.

2.) Feladatok és hatáskörök

3.§.

(1) A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás - a jegyző - közreműködésével a polgármester feladata.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZAT

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE, SZERVEZETE

4.§.

(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
a.) településfejlesztés és településrendezés,
b.) az épített és a természeti környezet védelme,
c.) a lakásgazdálkodás,
d.) a vízrendezés és a csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás,
e.) a köztemető fenntartása,
f.) a helyi közutak és a közterületek fenntartása,
g.) a helyi tömegközlekedés,
h.) a köztisztaság és a településtisztaság biztosítása,
i.) gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól,
j.) közreműködés az energiaszolgáltatásban,
k.) közreműködés a foglalkoztatás megoldásában,
l.) az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról és nevelésről, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról való gondoskodás,
m.) a közösségi tér biztosítása, közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása,
n.) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása,
o.) az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.



(2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
a.) az egészséges ivóvízellátásról,
b.) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,
c.) az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról,
d.) a közvilágításról,
e.) a hulladékgazdálkodásról,
f.) a sport feladatok ellátásáról,
g.) a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról,
h.) a helyi közösségi tér biztosításáról,
i.) a könyvtári szolgáltatás ellátásáról,
j.) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről,
k.) a polgármesteri hivatal működtetéséről.
(3) A Képviselőtestület a kötelezően ellátandó feladatairól – a lehetőség szerint – önálló önkormányzati rendeletet alkot.

5.§.

(1) Az önkormányzat jogi személy. Hatáskörét ülésén gyakorolja. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselőtestületet illetik meg.
(2) A Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) a rendeletalkotás,
b.) a szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,
c.) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, a díszpolgári cím adományozása,
d.) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a Képviselőtestület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása,
e.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,
f.) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás,
g.) intézmény alapítása,
h.) közterület elnevezése, emlékmű állítása,
i.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál,
j.) bíróságok népi ülnökeinek megválasztása
k.) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti,
l.) véleménynyilvánítás minden olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írja elő,
m.) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv. 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
n.) amit a törvény a Képviselőtestület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(3) A Képviselőtestület hatáskörét rendeletben ruházhatja át.





(4) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható, viszont bármikor visszavonható. A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, társulásának – a Képviselőtestület által átruházott hatáskörében hozott – önkormányzati ügyben hozott döntését.
(5) A Képviselőtestület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerint társulására átruházhatja.
(6) A polgármester, valamint a képviselő-testület bizottságának önkormányzati jogkörben hozott hatósági határozata ellen a Képviselőtestülethez lehet fellebbezést benyújtani.

6.§.

(1) A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet (továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, kinevezheti vezetőiket. Az intézményvezetők kinevezése során az intézmény tevékenységi körére vonatkozó törvényi rendelkezések, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, és annak végrehajtásáról rendelkező kormányrendeletekben meghatározott eljárási szabályok betartásával jár el.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

1.) A Képviselőtestület összehívása

7.§.

(1) A Képviselőtestület évenként legalább 6 alkalommal tart ülést, továbbá évente egy alkalommal tart közmeghallgatást. A Képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belüli össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, és vezeti a polgármester eskütételéig. Az alakuló ülésen a Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, átadja a megbízóleveleket, majd a Képviselőtestület tagjai és a polgármester leteszik az esküt. Az alakuló ülésen kell dönteni a polgármester illetményéről, az alpolgármester megválasztásáról és tiszteletdíjáról, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak megválasztásáról.
(3) A Képviselőtestület (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit a Polgármesteri Hivatal (Alsópáhok Fő u.65.) Tanácstermében tartja. A Képviselőtestület esetenként kihelyezett ülést is tarthat.

8.§.

(1) A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén pedig a korelnök hívja össze. A képviselőtestület ülésének összehívására jogosult a Zala megyei Közigazgatási Hivatal vezetője is. A népi kezdeményezés, a települési képviselők ¼-e, továbbá a bizottság a polgármesternél írásban kezdeményezhetik a Képviselőtestület összehívását. A polgármester a kezdeményezésben foglaltaknak megfelelően köteles összehívni a Képviselőtestület ülését.
(2) A Képviselőtestület ülését a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra össze kell hívni.



(3) Az ülés összehívása írásban, meghívóval történik, amelyet úgy kell kiküldeni, hogy az érintettek legalább 5 nappal az ülés előtt megkapjanak. A meghívó tartalmazza az ülés időpontját, helyét, a napirendi javaslatot. A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket és a rendeletek tervezetét. Indokolt esetben a Képviselőtestület összehívható úgy is, hogy a meghívót az érintettek legalább 3 nappal előbb megkapják. Rendkívül indokolt esetben a polgármester ennél rövidebb időpontra szóban, távbeszélő útján is összehívhatja a Képviselőtestület ülését.
(4) A meghívót meg kell küldeni:
a.) a Képviselőtestület tagjainak,
b.) a jegyzőnek,
c.) a napirendi pont előadójának,
d.) annak, akinek jelenléte a napirend tárgyalása szempontjából fontos.
(5) A Képviselőtestület az Alsópáhokon székhellyel rendelkező egyesületek, valamint a Vöröskereszt alsópáhoki szervezetének képviselői részére tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalása esetén tanácskozási jogot biztosít.
(6) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről, a tervezett napirendekről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatást kell adni. A képújságban az ülés időpontját és helyét közzé kell tenni.

9.§.

(1) Alsópáhok és Felsőpáhok községek Képviselőtestületei a két önkormányzatot együttesen érintő napirend tárgyalásakor együttes ülést tarthatnak. Az együttes ülés tartását bármelyik képviselőtestület, polgármester kezdeményezheti, megjelölve a napirendi javaslatot. Az együttes ülés meghívóját mindkét község polgármestere aláírja.
(2) Az együttes ülést felváltva Alsópáhok, illetve Felsőpáhok polgármestere vezeti.
(3) Az együttes ülésen a határozatképesség megállapítása és a szavazás Képviselőtestületenként külön-külön történik.
(4) Az együttes ülésről felváltva Alsópáhok, illetve Felsőpáhok község jegyzője köteles 3 példányban jegyzőkönyvet készíteni, melyet mindkét község polgármestere és jegyzője aláír. Az első példányt, az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Zala megyei Közigazgatási Hivatal részére, a további egy-egy példány megőrzéséről Alsópáhok, illetve Felsőpáhok község jegyzője gondoskodik.

2.) A gazdasági program és a munkaterv

10.§.

(1) A polgármester a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági programot legkésőbb a polgármesterek és a helyi önkormányzati képviselők általános választását követő naptári év május 1-ig terjeszti elő. A gazdasági program tartalmazza a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait.
(2) A polgármester a Képviselőtestület éves munkatervét legkésőbb a tárgyévet megelőző év decemberében a Képviselőtestület elé terjeszti. A munkaterv tervezetének összeállításához a polgármester javaslatot kér a helyben működő pártoktól, társadalmi szervezetektől, önkormányzati intézmények vezetőitől. A polgármester a beérkezett javaslatok egészéről ad tájékoztatást a Képviselőtestületnek.
(1) A munkaterv tartalmazza a gazdasági program, az éves terv végrehajtása érdekében szükséges, és egyéb napirendeket, a Képviselőtestület tervezett üléseinek időpontjait hónap megjelöléssel, a tervezett napirendi pontok előadóit, egyéb szervezési feladatokat.



3.) A Képviselőtestület ülése. Az ülésvezetés általános szabályai.

11.§.


(1) A Képviselőtestület ülése nyilvános.
(2) A Képviselőtestület zárt ülést tart a következő esetekben:
a.) választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, visszavonása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele,
b.) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
(3) A Képviselőtestület zárt ülést rendelhet el:
a.) a vagyonával való rendelkezés,
b.) az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(4) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, a jegyző, továbbá meghívás esetén az érintett és a szakértő vehet részt.
(5) A zárt ülés tartását a polgármester, bármely képviselő, a jegyző indítványozhatja. A Zárt ülés tartásáról a Képviselőtestület vita nélkül, egyedileg határoz.
(6) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt, vagy meghatalmazottja, a polgármester és a jegyző tekinthetnek be.

12.§.

(1) A Képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.
(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a.) megállapítja, hogy a Képviselőtestület ülését a szabályzatban foglaltak szerint hívták össze,
b.) megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet az ülés teljes ideje alatt ellenőrizni köteles,
c.) a napirendi pontok tárgyalása előtt írásban tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásáról, továbbá a két ülés között történt fontosabb eseményekről,
d.) írásban tájékoztatást ad az előző Képviselőtestületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
e.) ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
f.) előterjeszti az ülés napirendjét, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül határoz.

4.) Az előterjesztés

13.§.

(1) A Képviselőtestület ülésére előterjesztés benyújtására jogosult a napirendi pont előadója.
(2) A Képviselőtestület az éves munkatervében határozza meg, hogy mely előterjesztéseket kell írásban benyújtani. Az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására és a legcélszerűbb döntések meghozatalára. Tömör, az érdekeltek számára világos megfogalmazásra kell törekedni.





(3) Az előterjesztés tagolása:
a.) A bevezető tartalmazza a testület korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a Képviselőtestületi döntés szükségességét.
b.) A helyzetfeltáró rész bemutatja a korábban hozott döntések eredményét, hatását. Tájékoztat az előzetes egyeztetésekről, részletesen ismerteti az eltérő álláspontokat. Több döntési változat esetén kifejti az egyes döntési változatok mellett és ellene szóló érveket, a döntések várható hatásait. Tartalmazza mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek.
c.) A meghatározó rész megjelöli a javasolt célokat, a feladat megoldásához szükséges módszereket, eszközöket. Tartalmazza továbbá az alternatív javaslatokat, valamint a határozattervezetet.

5.) Sürgősségi indítvány

14.§.

(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselőtestület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a.) Sürgősségi indítvány – a sürgősség rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők.
b.) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérést – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
c.) Ha Képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.

6.) A tanácskozás rendje és a szavazás

15.§.

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
d.) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
e.) Az előadóhoz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre az előadónak a vita előtt kell választ adnia.
(2) A vitát a polgármester vezeti. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester a vita vezetése során azt, aki eltért a tárgytól, erre figyelmezteti. A vitát a polgármester zárja, amelyre javaslatot tehet a Képviselőtestület bármely tagja, amelyről a Képviselőtestület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirendi pont előadója válaszolhat a hozzászólásokra.
(4) Személyes megjegyzésként, legfeljebb 2 perces időtartamra bármely képviselő és tanácskozási joggal rendelkező szót kaphat a vita lezárása után a felszólalásával kapcsolatban felmerült esetleges félreértés eloszlatása érdekében.



(5) A vita lezárása után, a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító kiegészítő indítványokról - az elhangzás sorrendjében – dönt a Képviselőtestület, majd az egész határozati javaslatról. A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

16.§.

(1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges.
(2) A Képviselőtestület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselőtestület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

17.§.

(1) A Képviselőtestület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a törvény írja elő, továbbá ha a Képviselőtestület dönt a név szerinti szavazásról.
(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselőtestületi tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-el, vagy „nem”-mel válaszolnak. A név szerinti szavazást az ülésről készült jegyzőkönyvben úgy kell rögzíteni, hogy abból kitűnjön az, hogy a képviselők név szerint hogyan szavaztak.
(4) Titkos szavazást kell tartani az alpolgármester megválasztásakor. Titkos szavazást lehet tartani mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tart, illetve zárt ülést tarthat a Képviselőtestület.
(5) Titkos szavazás esetén a szavazólapok elkészítéséről, a szavazás lebonyolításáról, eredményének megállapításáról és annak jegyzőkönyvben való rögzítéséről az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.
(6) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök köteles a szavazást megismételtetni.

18.§.

(1) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint felének az „igen” szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges:
a.) az önkormányzati rendeletalkotáshoz (Ötv.10.§.(1) bek. a.) pont,
b.) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz (Ötv.10.§.(1) bek. b.) pont),
c.) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozáshoz ) Ötv.10.§.(1) bek. e.) pont),
d.) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi szervezethez való csatlakozáshoz (Ötv.10.§.(1) bek. f.) pont),



e.) intézmény alapításához (Ötv.10.§.(1) bek. g.) pont),
f.) a képviselő kizárásához (Ötv.14.§.(2) bek.),
g.) zárt ülés elrendeléséhez (Ötv.12.§.(4) bek. b.)pont),
h.) a Képviselőtestület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához (Ötv.18.§.(3) bek.),
i.) a polgármester elleni kereset benyújtásához.(Ötv.33/C.§.(1) bek.),
j.) a körjegyző kinevezéséhez (Ötv.40.§.(1) bek.),
k.) országgyűlésnél a település területével határos másik megyéhez való átcsatolás kezdeményezéséhez (Ötv.15.§.(1) bek.,18.§.(3) bek.,33/B.§.,40.§.(1) bek.,56.§.(3) bek.,).

7.) Kérdés, interpelláció

19.§.

(1) Kérdés az önkormányzat hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.
(2) A kérdésre a Képviselőtestület ülésén köteles válaszolni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselőtestület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.

20.§.

(1) A települési képviselő a Képviselőtestület ülésén, a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, a bizottság elnökétől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre a megkérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.
(2) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(3) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd a Képviselőtestület vita nélkül dönt az elfogadásról. Ha a Képviselőtestület nem fogadja el a választ, akkor egyúttal dönt a további vizsgálatról is.

8.) A tanácskozás rendjének fenntartása

21.§.

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a.) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgylat témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b.) ismételt figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a hozzászólás jogát,
c.) rendre utasítja azt a személyt, aki a Képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít
d.) ismétlődő rendzavarás esetén a polgármester indítványozhatja a rendbontó képviselő tiszteletdíjának csökkentését.
(2) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el, A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasítja a zavarót. Ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A megjelent polgár részére hozzászólási jog biztosításáról a Képviselőtestület vita nélkül határoz.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.





9.) A jegyzőkönyv

22.§.

(1) A Képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyről a jegyző gondoskodik. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a.) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),
b.) az ülés helyét,
c.) a megjelent képviselők nevét (távolmaradt képviselők névsorát),
d.) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
e.) az ülés megnyitásának időpontját,
f.) a Képviselőtestület határozatképességének megállapítását,
g.) az elfogadott napirendet,
h.) napirendenként a tanácskozás lényegét,
i.) a határozathozatal módját,
j.) a szavazás számszerű eredményét és a határozat szövegét,
k.) a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
l.) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
m.) az ülés bezárásának időpontját.
(2) A Képviselőtestület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Az első példányt a jegyző kezeli, évente gondoskodik azok bekötéséről, majd átadja a polgármesternek, aki köteles azt megőrizni. A második példányt az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a Zala megyei Közigazgatási Hivatal részére.
(3) A jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, továbbá mindazokat a dokumentumokat, amelyek a napirend témája szempontjából lényegesek.
(4) A Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A nyilvános és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyeket külön is kell kezelni.
(6) A polgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a Képviselőtestület előterjesztéseibe és az ülések jegyzőkönyveibe.

23.§.

(1) A Képviselőtestület határozatait és rendeleteit külön-külön – naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) Együttes határozat és rendelet esetén erre utalni kell.
(3) A határozatokat a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles a végrehajtásért felelős személynek vagy szervnek megküldeni.

V. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

24.§.

(1) A képviselőtestület –az Ötv.16.§.(1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.



(2) Az Önkormányzati törvény értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a.) a Szervezeti és Működési Szabályzatról,
b.) a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak – törvény keretei között történő – tiszteltdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,
c.) a bizottság részére történő hatósági jogkör megállapításáról,
d.) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének megállapításáról,
e.) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról,
f.) a Képviselőtestület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvény szerinti társulására átruházhatja.
(3) A rendelet megalkotását kezdeményezhetik:
a.) a települési képviselők,
b.) a bizottság elnöke,
c.) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d.) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői,
e.) önkormányzati társulás tagjai.
(4) A képviselőtestület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg. A tervezetet a jegyző készíti el.
(5) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Lehetőség szerint biztosítani kell, hogy a tervezetet a lakosság minél jobban megismerje.
(6) A rendelet előterjesztője köteles tájékoztatni a Képviselőtestületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeltet a polgármester és a jegyző írják alá.
(7) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő, 10 napos közzététel útján történik. A kihirdetés időpontját a rendeleten szerepeltetni kell. A rendelet alkalmazása szempontjából érintetteknek a rendeltet a kihirdetéssel egyidejűleg meg kell küldeni. A rendeletet legkésőbb a Képviselőtestület ülését követő 15 napon belül kell kihirdetni. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(8) Az Ügyrendi Bizottság véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét.

25.§.

(1) A jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri a rendelet hatályosulását, és szükség esetén kezdeményezi a korábban alkotott rendelet módosítását, hatályon kívül helyezését vagy új rendelet alkotását.

VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

26.§.

(1) A képviselőt az önkormányzati törvényben és e szabályzatban rögzített jogok és kötelességek illetik, illetve terhelik.
(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követően esküt tesz, melynek szövege: Én…..esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz hű leszek, az Alkotmányt és az alkotmányos jogszabályokat megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzőm, megbízatásomhoz híven, pártatlanul, lelkiismeretesen járok el és legjobb tudásom szerint minden igyekezetemmel Alsópáhok javát szolgálom”.


(3) A képviselő – tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
(4) A képviselő főbb jogai:
a.) részt vehet a Képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében,
b.) kezdeményezheti, hogy a Képviselőtestület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek a Képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését,
c.) a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást,
d.) sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri hivatal intézkedését,
e.) a képviselőtestület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni,
f.) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,
g.) bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet,
h.) a képviselőtestület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak tiszteletdíjat, természetbeni költségtérítést állapíthat meg.
(5) A képviselő főbb kötelességei:
a.) az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz,
b.) köteles tevékenyen részt venni a Képviselőtestület munkájában, a közéleti szerepvállalással járó felelősséggel,
c.) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
d.) felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban,
e.) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titok megőrzése, megbízatásának megszűnését követően is,
f.) kapcsolattartás a község polgáraival, az önszerveződő lakossági közösségekkel,
g.) a személyes és a hozzátartozói érintettség bejelentése,
h.) a külön jogszabályban meghatározottak szerinti tartalommal és időközönként vagyonnyilatkozatot tenni, vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárásban részt venni és a nyilatkozatait megtenni.

VII. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGA

1.) A bizottsági feladatok és szervezet

27.§.

(1) A Képviselőtestület 3 tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság feladata:
a.) közreműködik a Szervezeti és Működési Szabályzat előkészítésében, a hatályosulás vizsgálatában, javaslatokat tesz annak módosítására,
b.) közreműködik a rendelet-tervezetek érdekegyeztetésében, javaslatokat tesz szabályozásra,
c.) kezdeményezi a rendeletek módosítását, hatályon kívül helyezését,
d.) a Képviselőtestület ülésén előkészíti, lebonyolítja, külön jegyzőkönyvbe foglalva megállapítja a titkos szavazás eredményét,



e.) javaslatot tesz a polgármester illetményének, jutalmának összegére,
f.) közreműködik a Képviselőtestület éves munkatervének előkészítésében,
g.) lefolytatja az elismerő címek adományozásával kapcsolatos előkészítő eljárást,
h.) a polgármester és a települési képviselő összeférhetetlenségi ügyében a vizsgálat lefolytatása,
i.) a polgármester, a települési képviselő, továbbá a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársa, valamint gyermekeik vagyonnyilatkozatainak kezelése, nyilvántartása, ellenőrzése és vizsgálata.
(3) A bizottság működésének rendjét maga állapítja meg.
(4) A Képviselőtestület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselőtestület által történő elfogadásáig tart.

2.) A bizottsági működés főbb szabályai

28.§.

(1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a polgármesteri Hivatal köztisztviselője nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A Képviselőtestület az éves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestületnek.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) A bizottsági döntéshozatalból való kizárásra a képviselő kizárására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A bizottság ülése nyilvános. A zárt ülésre a Képviselőtestület zárt ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami, szolgálati és magán titkot megőrizni. Ez a kötelezettsége a tagságának megszűnését követően is fennáll.
(9) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

3.) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

29.§.

(1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást az Ügyrendi Bizottságnál bárki kezdeményezheti. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.







(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím), és az aláírását. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az Ügyrendi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az Ügyrendi bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselőtestületet.
(3) Az Ügyrendi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben foglalt adatokat. Ha a képviselő kifogásolt adatokat kijavítja, az Ügyrendi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejezéséről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselőtestületet.
(4) Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, az Ügyrendi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében az Ügyrendi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek vagyonnyilatkozataiba.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselőtestületet.
(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha ez erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatokat) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést az Ügyrendi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(8) A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban kizárólag az erre célra rendszeresített, zárható szekrényben kell őrizni. A szekrény egyik kulcsát az Ügyrendi Bizottság elnöke, a másikat pedig az elnök által ezzel megbízott bizottsági tag kezeli.
(9) A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani. A képviselők vagyonnyilatkozatába a Ügyrendi Bizottság elnökének, vagy az általa kijelölt tagjának jelenlétében bárki betekinthet.

VIII. FEJEZET

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER ÉS A JEGYZŐ

1.) A polgármester

30.§.

(1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a Képviselőtestületnek, a Képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a Képviselőtestület előtt.


(3) A polgármester a Képviselőtestület működésével összefüggő feladatai körében:
a.) segíti a képviselők munkáját,
b.) összehívja és vezeti a Képviselőtestület ülését,
c.) képviseli az önkormányzatot,
d.) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
e.) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,
f.) gondoskodik a Képviselőtestület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a helyi pártok, társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel,
g.) a polgármester, ha a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal – az ülést követő 3 napon belül – kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását, melyben a Képviselőtestület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt,
h.) gyakorolja az átruházott hatásköröket, melyeket az 1. számú függelék tartalmazza.

31.§.

(1) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:
a.) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b.) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, és erről a Képviselőtestületet - a határozatának meghozatala érdekében - a következő ülésén tájékoztatja,
c.) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök összeférhetetlenségi ok jelzése alapján a kizárás kérdéséről, ha az ügy a bizottság elnökét, vagy hozzátartozóját személyesen érinti.

32.§.

(1) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
a.) a Képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt,
b.) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
c.) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyben, hatósági jogkörben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
d.) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
e.) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,
f.) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében,
g.) kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, a jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges.

33.§.

(1) A polgármester foglalkozási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Ötv. valamint a hatályos törvények határozzák meg.
(2) A polgármester a fogadóóráját minden hétfőn 8-10 óra között tartja.


2.) Az alpolgármester

34.§.

(1) A Képviselőtestület – saját tagi közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait. Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

3.) A jegyző

35.§.

(1) A Képviselőtestület – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól. A Képviselőtestület köteles gondoskodni a jegyzői állás betöltéséről. A Képviselőtestület aljegyzőt nem nevez ki.
(2) A jegyző vezeti a Képviselőtestület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról:
a.) előkészíti a Képviselőtestületi ülés, a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
b.) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c.) tanácskozási joggal vesz részt a Képviselőtestület és a bizottság ülésein,
d.) törvényességi észrevételeket tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
e.) köteles jelezni a Képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, döntésüknél jogszabálysértést észlel,
f.) gondoskodik a Képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írja alá,,
g.) rendszeresen tájékozatja a polgármestert, a Képviselőtestületet, és a bizottságot az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb feladatai:
a.) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b.) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket,
c.) dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben,
d.) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

IX. FEJEZET

A POLGÁRMESTERI HIVATAL

36.§.

(1) A Képviselőtestület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.


(2) A polgármesteri Hivatal jogi személy, az előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szerv. A Képviselőtestület az éves költségvetésében határozza meg a Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési és fenntartási költségeket.
(3) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek létszáma 6 fő.
(4) A Polgármesteri Hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat, az ügyfélfogadás rendjét, idejét az ügyrend tartalmazza.
(5) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői kötelesek igény és szükség szerint adatokat szolgáltatni, előterjesztéseket és jelentéseket tenni a Képviselőtestületnek és a bizottságnak.
(6) A Polgármesteri Hivatal köztisztviselőjét a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – adatvédelemről szóló törvény rendelkezésinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak védelmére is. A titoktartási kötelezettség a köztisztviselői jogviszony megszűnése után is fennáll. A Polgármesteri Hivatal köztisztviselője minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségének teljesítését befolyásolhatja.

X. FEJEZET

A TÁRSULÁSOK

1.) A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok

37.§.

(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. A Képviselőtestület elsősorban a Zala megyei Közgyűléssel, más települések Képviselőtestületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A Képviselőtestület a társulási megállapodások megkötése során az Ötv. 41.§.-44.§-iban, továbbá az önkormányzatok társulásairól szóló törvény rendelkezéseiben foglaltak szerint jár el.
(3) A Képviselőtestület – lehetőségeinek határain belül – a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a polgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a.) a tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b.) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményezése,
c.) a lakosságnak a közügyek intézésébe való bevonása,
d.) a kulturális javak megóvása és fejlesztése.
(5) A koordináció főbb módszerei:
a.) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására,
b.) együttes Képviselőtestületi ülések tartása,
c.) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.




(6) A Képviselőtestület az alábbi társulásokban vesz részt:
a.) Kis-balatoni Térségi Társulás
b.) Zala Megyei Települési Önkormányzatok Útkezelői Társulása
c.) Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás
d.) Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás
e.) Általános Iskolai Intézményfenntartó társulás Felsőpáhok községgel

XI. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDENÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUM

1.) Helyi népszavazás

38.§.

(1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:
a) a településnek a területével határos másik megyéhez történő átcsatolására irányuló kezdeményezése,
b) a községegyesítésnek és a községegyesítés megszüntetésének kezdeményezése,
c) új község alakításának kezdeményezése,
d) lakott területrész átadása, átvétele, cseréje,
e) társult képviselő-testület alakítása, a társult képviselő-testületből való kiválás, továbbá
f) abban az ügyben, amelyet az önkormányzati rendelet meghatároz.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt.
(3) Nem rendelhető el helyi népszavazás:
a.) a költségvetésről való döntésre,
b.) a helyi adónemeket, illetőleg mértéküket megállapító rendelet tárgyában,
c.) a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó szervezeti, működési, személyi kérdésekben, a Képviselőtestület feloszlatásának kimondásáról.
(4) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a.) a települési képviselők legalább egynegyede,
b.) a Képviselőtestület bizottsága,
c.) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
d.) az önkormányzati választásokon szavazásra jogosultak legalább 25 %-a.
(5) A Képviselőtestület a (4) bekezdés d.) pontjában meghatározott esetben a helyi népszavazást köteles kitűzni.

2.) Népi kezdeményezés

39.§.

(1) Népi kezdeményez útján a képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.
(2) Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy egyedül, vagy másokkal együtt kezdeményezze valamely – a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügy – testületi ülésen történő megtárgyalását. Több – tartalmában megegyező – beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.




(3) Népi kezdeményezést a polgármester tárgyalás nélkül csak akkor utasíthat el, ha:
a.) olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálása a képviselőtestületnek nincs hatásköre, vagy illetékessége,
b.) a megtárgyalás olvashatatlanság, név, vagy adatazonosíthatatlanság okából, vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.
(4) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.
(5) A Képviselőtestület a legközelebbi ülésén, de legkésőbb egy hónapon belül köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet az önkormányzati választáson szavazásra jogosultak legalább 10 %-a kezdeményezett.

3.) Közös eljárási szabályok

40.§.

(1) A helyi népszavazást és népi kezdeményezést a polgármesternél lehet benyújtani. A polgármester az átvett aláírásgyűjtő íveket – a hitelesítés elvégzése érdekében – 3 napon belül köteles átadni a Választási Bizottság elnökének.
(2) A hitelesítés kiterjed:
a.) a szükséges létszám ellenőrzésére,
b.) az aláíró választópolgárok azonosítására.
(3) Amennyiben a kezdeményezés társadalmi szervezettől ered, úgy meg kell vizsgálni, hogy megtörtént-e a szervezet bírósági nyilvántartásba vétele.
(4) A hitelesítést a népesség-nyilvántartási adatokkal való egyeztetéssel kell elvégezni, az ívek átvételétől számított 15 napon belül. A Hitelesítés eredményéről a Választási Bizottság elnöke írásban tájékozatja a polgármestert és a Képviselőtestületet. A hitelesítés akkor eredménytelen, ha figyelembe vehető aláírások száma a szabályzatban meghatározott minimum alá csökken.
(5) A népszavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy az mindenki által egyértelműen megválaszolható legyen. Több kérdést is egy szavazólapon, sorszámmal ellátva kell feltüntetni.

4.) Lakossági fórum

41.§.

(1) A közmeghallgatás alkalmával a polgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a Képviselőtestülethez, egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
(2) A Képviselőtestület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét a Képviselőtestület éves munkaterve tartalmazza. Erről a lakosságot hirdetményekkel és a helyi Képújságon keresztül tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelynek tartalmára, készítésére a Képviselőtestület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok érvényesülnek.
(5) A közmeghallgatáson a Képviselőtestületnek határozatképesnek kell lennie.





XII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

1.) Az önkormányzat vagyona

42.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendeletek határozzák meg, amelyben a Képviselőtestület megállapítja:
a.) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét,
b.) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni e vagyontárgyakról való rendelkezés során.
(2) Az önkormányzat a vagyontárgyak növelése érdekében – az általa ellátandó feladatok kockáztatása nélkül – részt vehet gazdasági vállalkozásokban.
(3) A Képviselőtestület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben a feladat megoldása más finanszírozási forrás igénybevételével nem lehetséges.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni a polgárokat. Ez a tájékoztatás a zárszámadás elfogadását követően, annak a vagyon alakulásával kapcsolatos táblázatainak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 10 napra történő közszemlére tétele útján valósul meg.

2.) Az önkormányzat költségvetése

43.§.

(1) A Képviselőtestület a költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetésről szóló törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik. Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
a.) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembe vétele,
b.) bevételi források, azok bővítésének lehetőségei,
c.) a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretek között mozgó) célszerű megoldásainak meghatározása,
d.) az igények és a célkitűzések egyeztetése,
e.) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása,
f.) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
(3) A második forduló főbb elemei:
a.) a helyi egyeztetéseket követően a Képviselőtestület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét,
b.) a költségvetési javaslat tartalmazza a bevételi forrásokat, a működési, fenntartási előirányzatokat, a felújítási előirányzatokat célonként, a felhalmozási kiadásokat feladatonként, az általános és céltartalékot, az éves létszámkeretet, több éves kihatással járó feladatok előirányzatait, előirányzat-felhasználási ütemtervet, az Európai Uniós támogatással megvalósuló projekteket.



(4) A költségvetési és zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti a Képviselőtestület elé
(5) Az önkormányzat költségvetésének saját bevételei:
a.) törvényben rögzített módon a települési önkormányzatok által megállapított és kivetett helyi adók;
b.) saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék kamat és bérleti díj;
c.) illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint;
d.) átvett pénzeszközök;
e.) az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada;
f.) az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel;
g.) a helyi önkormányzat egyéb bevételei;
h.) saját bevételnek minősül a tanácsok által alapított és a tanácsok felügyelete alatt állt, nem közüzemi vállalatoknak az Állami Vagyonügynökség által történt értékesítéséből származó összeg külön törvényben meghatározott része.

3.) Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai

44.§.

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:
a.) a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a TÁH részére,
b.) elkészíti az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos (költségvetési, zárszámadási, három negyedéves tájékoztató, féléves beszámoló, stb.) előterjesztéseket, mellékleteiket és a rendeletek tervezeteit,
c.) beszedi az önkormányzat bevételeit,
d.) igényli a címzett és céltámogatásokat,
e.) gondoskodik az önkormányzat által működtetett intézmények pénzellátásáról,
f.) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – pénzügyminiszter által meghatározottak szerint – kialakítja saját könyvvitelük számlarendjét,
g.) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
h.) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, és azt csatolja a zárszámadáshoz,
i.) elkészíti a gazdálkodással kapcsolatos szabályzatait és gondoskodik azok végrehajtásáról,
j.) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzatot tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak a Polgármesteri Hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a Képviselőtestület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. Az intézmény a kötelező térítési díjon és a Képviselőtestület által kötelezően előírt bevételeken felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt – alapfeladatainak sérelme nélkül – felhasználhatja dologi kiadásokra.
(3) A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a házipénztárra meghatározott szabályok szerint – teljesítik.


4.) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

45.§.

(1) Az önkormányzat gazdálkodást az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az intézmények pénzügyi ellenőrzését a Képviselőtestület látja el,
(3) A Képviselőtestület a gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik.

XIII. FEJEZET

A FELTERJESZTÉSI JOG

46.§.

(1) A képviselőtestület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A Képviselőtestület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket érintő bármely kérdésben – közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján – az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:
a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (továbbiakban együtt: tájékoztatást) kérhet,
b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

47.§.

(1) A szabályzat 2003. április 17-én lép hatályba. Egyidejűleg a Képviselőtestületnek a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/1999.(IV. 23.) számú, és az azt kiegészítő 12/2002.(XI.5.) számú rendeletei hatályukat vesztik.
(2) A szabályzatot a Polgármesteri Hivatal nyitvatartási ideje alatt a jegyzőnél bárki megtekintheti.


A l s ó p á h o k, 2003. április 14.


Lázár László Dr. Puskás László
polgármester jegyző

A rendelet kihirdetve:

2003. április 15-én.


Dr. Puskás László
jegyző




1. számú melléklet



ALSÓPÁHOK KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK TAGJAI




Sorszám N É V Jogállás Község Utca Házszám
1. Lázár László polgármester Alsópáhok Fő utca 23.
Buda Lászlóné Ügyrendi Biz. tag Alsópáhok Kossuth L. u. 36.
2.
3. Czigány Sándor képviselő Alsópáhok Kölcsey F. u. 24.
4. Dákai Gáborné Ügyrendi Biz.tag Alsópáhok Dózsa u. 99.
5. Gyulavics Imre képviselő Alsópáhok Fő u. 50.
6. Hársfalvi István Ügyrendi Biz.elnök Alsópáhok Deák F. u. 4.
7. Szabóné FehérHajnalka képviselő Alsópáhok Balassi B. u. 19.
8. Vas Imréné alpolgármester Alsópáhok Fő utca 126.

















1. számú függelék





A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke



Sor-szám A hatáskör megnevezése Helyi rendelet
1 Rendszeres szociális segély ügyében való döntés 12/2000.(IV.13.) sz. rend. 4.§.(1) bek.
2 Átmeneti segély ügyében való döntés 12/2000.(IV.13.) sz. rend. 12.§.(2) bek.
3 Temetési segély ügyében való döntés 12/2000.(IV.13.) sz. rend. 14.§.(3) bek.
4 Köztemetés ügyében való döntés 12/2000.(IV.13.) sz. rend. 15.§.(1) bek.
5 Közgyógyellátás méltányosságból való biztosítása ügyében való döntés 12/2000.(IV.13.) sz. rend. 16.§.(2) bek.
6 Falugondnoki szolgálat igénybevétele iránti kérelem elbírálása 12/2000.(IV.13.) sz. rend. 22.§.(1) bek.
7 Étkeztetés ügyében a döntés 12/2000.(IV.13.) sz. rend. 24.§.(5) bek.
8 Rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügyében való döntés 8/2000.(III.23.) sz. rend. 6.§.(1) bek.
9 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyében való döntés 8/2000.(III.23.) sz. rend. 7.§.(1) bek.
10 Közterület-használat engedély iránti kérelem elbírálása 16/2000.(X.13.) sz. rend. 5.§.(1) bek.
11 Alsópáhok község címere használatának engedélyezése 14/1999.(V.20.) sz. rend. 3.§.(2) bek.


Vissza