Alsópáhok község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2006.(V.9.) számú rendelete az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról Alsópáhok község Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: tv.) 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján a helyi szociális ellátások feltételeinek biztosítása céljából a következő rendeletet alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § (1) A rendelet hatálya - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Alsópáhok község közigazgatási területén élő a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) a letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya a tv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is. (3) A rendelet hatálya kiterjed a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott, valamint b) a tv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. 2. § (1) E rendelet alkalmazásában: a) önhiba: az a felróható magatartás (cselekvés vagy mulasztás) amelynek következtében a létfenntartást veszélyeztető élethelyzet kialakul, így különösen ha: aa) a kiskorú szülője, gondozója nem intézkedett az őt megillető tartásdíj megállapításáról, behajtásáról, ab) az ellátásban részesülő az egyes ellátásoknál e rendeletben előírt együttműködési kötelezettségének nem tett eleget, ac) a kérelmező nem tett lépéseket a társadalombiztosítás keretébe tartozó ellátás megállapítására, ad) az álláskereső elhelyezkedése érdekében az önkormányzattal, a hévízi Teréz Anya Szociális Integrált Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal (továbbiakban: Szolgálat), valamint a Munkaügyi Központtal nem működött együtt, ae) a kérelmező, vagy az ellátásban részesülő a felajánlott és megfelelő munkalehetőséget nem fogadta el. b) megfelelő munka: az munka, ba) amely a munkára kész és képes munkanélküli szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségének, vagy az általa utoljára legalább hat hónapig betöltött munkakör képzettségi szintjének megfelel, valamint bb) amely esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. tv. (továbbiakban: Flt.) 25. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartamot, részmunkaidős foglalkoztatás esetén annak felét nem haladja meg, és bc) amely esetében a várható kereset eléri a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét, részmunkaidős foglalkoztatás esetén annak időarányos részét. c) munkára kész és képes: az a nem foglalkoztatott személy, aki a (2) bekezdés j) pontja alapján nem tekinthető munkára nem kész vagy nem képes állapotban lévőnek. d) munkára nem kész vagy nem képes: az a nem foglalkoztatott személy, aki esetében a 4. § (8) bekezdésében meghatározott bizonyítékokból megállapítható, hogy egészségi állapota vagy szociális körülménye alapján a számára felajánlott megfelelő munkát nem tudja elvégezni. (2) A szociális ellátás iránti kérelmet Alsópáhok község Polgármesteri Hivatalánál lehet benyújtani. A szociális ellátásra való jogosultság megalapozott elbírálása érdekében a kérelmező a kérelem benyújtásával egy időben köteles jövedelmi, vagyoni viszonyairól nyilatkozni, azokat hitelt érdemlő módon igazolni. A jövedelmi viszonyok igazolása kereseti igazolással, nyugdíjas esetében nyugdíjszelvénnyel történik. A jövedelmet csökkenti a támogatás kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összege. (3) A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél (pl. munkaviszonyból származó jövedelem, gyermektartásdíj) a kérelem benyújtását megelőző teljes 3 hónap; b) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás, rendszeres társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap; c) egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap. (4) A pénzbeli ellátások megfizetése a Polgármesteri Hivatal házipénztárán keresztül, vagy lakossági folyószámlára való utalással történik. (5) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a (2) bekezdés szerinti jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető. (6) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a szociális ellátást megállapító szervet. (7) A Polgármesteri Hivatal a szociális ellátásra való jogosultság elbírálása érdekében tájékozódik a kérelmező szociális helyzetéről, amelynek során: a) becsatoltatja a kérelmező és családja rendszeres jövedelméről szóló igazolásokat és egyéb, a jövedelmi viszonyra vonatkozó nyilatkozatokat, b) környezettanulmányt készít a kérelmezőnél és családjánál. (8) Amennyiben a kérelmező vagy családja jövedelme kizárólag, vagy túlnyomórészt vállalkozásból, vagy vagyonhasznosításból származik, illetve kétség merül fel a nyilatkozat valódisága tekintetében, a Polgármesteri Hivatal megkeresi az illetékes Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalt a személyi jövedelemadó alapjának igazolása végett. (9) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőről, ha életkörülményeit a Polgármesteri Hivatal bármely ügyben egy éven belül vizsgálta, és nem feltételezhető azokban lényeges változás. (10) Sürgős esetben (ha a kérelmező életkörülményei az azonnali segítséget indokolják) a szociális ellátás bizonyítás nélkül, a kérelmező nyilatkozata alapján is megállapítható. (11) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. II. Fejezet AZ ELLÁTÁSOK FORMÁI 3. § (1) A szociális ellátások formái: a) pénzbeli ellátások, b) természetben nyújtott szociális ellátások, c) személyes gondoskodást nyújtó ellátások. I. CÍM PÉNZBELI ELLÁTÁSOK SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK Rendszeres szociális segély 4. § (1) Az aktív korú, nem foglalkoztatott személy részére a rendszeres szociális segély akkor állapítható meg, ha vállalja a tv. 37/D. § (3) bekezdésében meghatározott, beilleszkedését segítő programban való részvételét. (2) A segély folyósításának feltételeként köteles: a) az önkormányzattal együttműködni, a segély folyósításához, felülvizsgálatához, a beilleszkedését segítő programban való részvételéhez a jogszabályban meghatározott adatokat szolgáltatni, a segélyre való jogosultság feltételeit érintő lényeges körülmények megváltozásáról a tv. 9. §-ában foglaltak szerint értesíteni az ellátást megállapító szervet, b) a beilleszkedését segítő programról legkésőbb az ellátást megállapító határozat kézhezvételét követő 8 napon belül írásban megállapodni a számára együttműködésre kijelölt szervvel, c) a beilleszkedését segítő program keretében a tv. 37/D. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint együttműködni. (3) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségek nem teljesítése. (4) Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének minősül a (2) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettségek nem teljesítése. (5) Ha rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét megszegi, akkor a segélyre való jogosultságát az együttműködési kötelezettség megszegését követő negyedik naptári hónap 1. napjával kell megszüntetni, a segély összegét 3 naptári hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (6) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi, akkor a segélyre való jogosultságát a segély összegének folyósításával egyidejűleg az együttműködési kötelezettség megszegését követő naptári hónap 1. napjától kell megszüntetni. (7) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi, akkor erről a tényről a Szolgálat 8 napon belül értesíti a polgármestert. (8) Az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki munkára kész és képes, a beilleszkedését segítő programmal kapcsolatos, a (2) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit a Munkaügyi Központ kirendeltségénél köteles teljesíteni. (9) Az a rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki munkára nem kész vagy nem képes, a beilleszkedését segítő programmal kapcsolatos, a (2) bekezdés b)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit a Szolgálatnál köteles teljesíteni. (10) A nem foglalkoztatott személy munkára nem kész vagy nem képes állapotának megállapításához az egészségi állapotra vonatkozóan a) tartós betegség esetén foglalkozás-egészségügyi szakorvosi, b) eseti jellegű állapot esetén háziorvosi igazolást kell csatolni. A szociális körülmény alapján akkor minősíthető munkára nem kész vagy nem képes állapotban lévőnek a nem foglalkoztatott, ha a számára felajánlott megfelelő munka elvégzése személyi körülményeiben vagy családja számára a Szolgálat véleménye alapján méltányolható hátrányt okozna. (11) A munkára nem kész vagy nem képes állapotot az alapjául szolgáló orvosi igazolás vagy a Szolgálat véleményében szereplő időpontnak megfelelően szükség szerint, de legalább kétévente a segélynek a tv. 25. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálata alkalmával kell felülvizsgálni. (12) Az önkormányzat évente legalább két hónapot kitöltő foglalkoztatást a) írhat elő a tv. 37/H. §. (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott, munkára kész és képes nem foglalkoztatottaknak, b) biztosíthat a tv. 37/H. §. (5) bekezdésének b) és c) pontjaiban meghatározott nem foglalkoztatottaknak. (13) Az önkormányzat az előírt foglalkoztatást a Gazdasági Ellátó Szervezet (továbbiakban: GESZ) útján biztosítja. (14) A polgármester a Szt. 37/H. §-ában előírt foglalkoztatási kötelezettség teljesítése érdekében, a kérelem benyújtását követően 3 napon belül értesítést küld a GESZ részére, mely tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, lakcímét, iskolai végzettségét, valamint a kérelem benyújtásának időpontját, egyúttal felhívja a kérelmezőt a GESZ-nél történő megjelenésre. (15) A GESZ az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül megvizsgálja, hogy a kérelmező részére legalább két naptári hónapot kitöltő, megfelelő munkát tud-e biztosítani. Erről, valamint a felajánlott munka nem foglalkoztatott személy részéről történő elfogadásáról vagy el nem fogadásáról írásban értesíti a polgármestert. (16) A rendszeres szociális segély ügyében első fokon a polgármester jár el. Helyi lakásfenntartási támogatás 5. § (1) Helyi lakásfenntartási támogatás annak állapítható meg, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át meghaladja és a háztartás tagjai forgalomképes ingatlanának, ingó vagyonának, vagyoni értékű jogának együttes forgalmi értéke nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötvenszeresét. (2) A támogatás egy hónapra jutó összege 2.500 Ft. (3) A támogatás iráni kérelem az év során bármikor benyújtható. (4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetén a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi összköltsége az éves központi költségvetésről szóló törvényben megállapított összegnek 10 %-al növelt összege. Amennyiben a háztartás havi költségei között albérleti díj vagy lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete is szerepel, az egy négyzetméterre jutó havi költség e bekezdésben meghatározott összegét 100 Ft-al növelni kell. (5) Költségeken a helyi lakásfenntartási támogatás esetén lakbért vagy albérleti díjat, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részletét, a közös költségeket, a csatornahasználati díjat, a szemétszállítás költségeit, valamint a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás, valamint a tüzelőanyag költségeit kell érteni. 6. § (1) A támogatásra való jogosultság megszűnik, ha az e rendeletben meghatározott feltételek már nem teljesülnek. Vissza kell vonni a támogatást, ha a kérelmező a havi lakásfenntartási kötelezettségeivel kapcsolatos kifizetéseknek két hónapig nem tesz eleget. (2) Az a család, aki a helyzetével kapcsolatos alapvető információkat eltitkol, félrevezet, hamis adatokat közöl, kettő éven át nem részesülhet lakásfenntartási támogatásban. (3) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott lakásfenntartási támogatást haladéktalanul meg kell szüntetni, és a jogosulatlanul felvett lakástámogatási összeget a naptári év végéig a jegybanki alapkamattal növelve kell visszafizetni. Ápolási díj 7. § (1) Méltányosságból ápolási díj annak a nagykorú, más ellátásban nem részesülő, keresőtevékenységet nem folytató hozzátartozónak állapítható meg, aki a) 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi, b) feltéve, ha családjában az egy főre számított havi jövedelem a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-ánál, egyedülálló esetén annak 250 %-ánál alacsonyabb, továbbá c) aki étkeztetésben nem részesül, vagy leendő ápoltja nem kap étkeztetést, és d) akinek a családjában az ápolt tartására és ápolására köteles és képes olyan rokon nem él, aki az ápolthoz a leszármazás rendjében közelebb áll. (2) Ápolási díjra egy családban élők közül egy személy jogosult. (3) Az ápolási díjra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni. (4) Az ápolási díjra jogosult személy nem teljesíti az ápolási kötelezettségét, ha legalább két egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről, és az ápolt gondozását a 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 9/A. § (3) bekezdés b) pontja szerint sem biztosítja. (5) A polgármester bejelentésre, vagy hivatalos tudomása alapján, illetve az ellátás (3) bekezdésében meghatározott felülvizsgálatakor az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során felkérheti a Szolgálat házi gondozó szolgálatát az (4) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára. Átmeneti segély 8. § (1) Átmeneti segélyben lehet részesíteni azt a személyt, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét. (2) Az átmenti segély egyszeri összegét személyenként és esetenként 1.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani. (3) A havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyt egy alkalommal legfeljebb 6 hónap időtartamra lehet megállapítani, havi 500 Ft-tól 5.000 Ft-ig terjedő összegben. 9. § (1) Az átmeneti segély folyósítása készpénzben, utalvánnyal vagy közvetlenül átutalással történik a szolgáltatást, terméket nyújtó szervezet számlája javára. Átmeneti segély nyújtható természetbeni ellátásként különösen gyógyszertámogatásként, egészségügyi szolgáltatás díjaként, élelmiszer-, tankönyv-, tüzelősegélyként, közüzemi díjak kifizetéseként, gyermekintézmények térítési díjának kifizetéseként stb. (2) Az átmeneti segély ügyében első fokon a polgármester jár el. Temetési segély 10. § (1) A temetési segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának létfenntartását veszélyezteti. (2) A helyben szokásos legolcsóbb temetés a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszöröse. (3) A temetési segélyt megállapítani és kifizetni egy elhunyt után egy esetben lehet. (4) Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát. 11. § (1) A temetési segély iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről a segélyt kérő nevére kiállított számlák eredeti példányát, amelyre fel kell jegyezni a megállapított segély összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét - továbbá a határozat számát. Ezt követően a számlák fénymásolt példányait az iratoknál kell elhelyezni, míg az eredeti példányokat a kérelmezőnek vissza kell adni. (2) A temetési segély ügyében első fokon a polgármester jár el. II.CÍM TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK Köztemetés 12. § (1) A köztemetés ügyében első fokon a polgármester jár el. Közgyógyellátás 13. § (1) Közgyógyellátás méltányosságból annak a személynek a részére állapítható meg, akinek: c) a havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a családjában az egy főre jutó jövedelem 30 %-át, továbbá d) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át. (2) A közgyógyellátás méltányosságból való megállapítása iránt indult ügyben első fokon a polgármester jár el. III. CÍM SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ ELLÁTÁSOK Tanyagondnoki szolgálat 14. § (1) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatok: a) étkeztetésben való közreműködés, b) házi segítségnyújtás, c) családsegítésben való közreműködés, d) egyéb feladatok. (2) Az étkeztetésben való közreműködés során a tanyagondnoki szolgálat biztosítja az étel házhoz szállítását. Ha az étkeztetés házhozszállítással került engedélyezésre, az egyúttal a tanyagondnoki szolgálat igénybevételének engedélyezését is jelenti. E szolgáltatásért a Képviselő-testületnek a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendeletének 1. számú mellékletében meghatározott térítési díjat kell fizetni. 15. § (1) A családsegítésben való közreműködés során a tanyagondnoki szolgálat a lakossággal, a Szolgálattal együttműködik, tájékoztatja a Szolgálatot, a jegyzőt a támogatásra szoruló családokról, személyekről. 16. § (1) A házi segítségnyújtás során a tanyagondnok szükség szerint segítséget nyújt az arra rászoruló személynek, családnak a favágásban, annak behordásában, a takarításban, bevásárlásban, gyógyszer kiváltásában, végzi az egyszerűsített előgondozást. 17. § (1) A tanyagondnoki szolgálat az egyéb feladatainak ellátása során ellátja a betegeknek a házi orvoshoz, illetve egészségügyi intézménybe történő szállítását, önkormányzati és egyéb rendezvényekre történő szállítást. 18. § (1) A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele ügyében első fokon a polgármester jár el. (2) A tanyagondnoki szolgálat igénybevételének engedélyezése kérelemre történik. Rendkívüli esetben – ha az engedélyezési eljárás lefolytatása valakinek életét, testi épségét veszélyeztetné – a polgármester jogosult arra, hogy a tanyagondnoki szolgálat igénybevételét szóban engedélyezze. (3) A tanyagondnoki szolgálat 21. §-ban meghatározott szolgáltatásának igénybevétele annak engedélyezhető, aki más módon a közlekedését nem, vagy csak jelentős veszéllyel tudná megoldani. (4) A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele iránti kérelemhez minden esetben csatolni kell a háziorvos igazolását. (5) A tanyagondnoki szolgálat igénybevételének engedélyezése történhet határozatlan időre, valamely feltétel bekövetkeztéig, vagy határozott időre. A tanyagondnoki szolgálat igénybevételét engedélyező határozat egy példányát a kérelmezőn kívül meg kell küldeni a GESZ vezetőjének és a tanyagondnoknak. (6) A tanyagondnoki szolgálat igénybevétele - a 14. §.(2) bekezdésének kivételével – térítésmentes. 19. § (1) A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó feladatokat a tanyagondnok a szolgálat rendelkezésére álló gépjármű segítségével látja el. Munkakörét a munkaköri leírásában meghatározottak szerint köteles ellátni. A munkáltatói jogokat közvetlenül a GESZ vezetője gyakorolja. A tanyagondnok távolléte esetén annak helyettesítéséről a GESZ vezetője gondoskodik. Szociális információs szolgáltatás 20. § (1) A Képviselőtestület a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a szociális információs szolgáltatás ellátásáról. (2) A szociális információs szolgáltatás működése: a) Helye: Polgármesteri Hivatal 8394 Alsópáhok Fő u. 65. Tel: 83-344-001, Fax: 83-344-007, b) Elérhetősége: hétfőtől csütörtökig 7,30 órától 16 óráig, pénteken 7,30 órától 13,30 óráig. (3) Az információs szolgáltatás írásbeli, vagy szóbeli kérelem alapján köteles felvilágosítást adni: a) A tv-ben és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben meghatározott személyes gondoskodást nyújtó ellátások és szolgáltatások, valamint egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban a helyben igénybe vehető ellátások és szolgáltatások köréről, feltételeiről és az igénybevétellel kapcsolatos eljárási kérdésekről, a helyben nem elérhető ellátások, szolgáltatások elérhetőségéről, igénybevételének módjáról. b) A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátásokkal, családtámogatási ellátásokkal, társadalombiztosítási és a foglalkoztatáshoz kapcsolódó ellátásokkal kapcsolatban az ellátás megállapítására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv elérhetőségéről, az ellátások igénybevételéhez szükséges iratokról. Étkeztetés 21. § (1) Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak azt a személyt kell tekinteni, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-ot nem haladja meg. (2) Az étkeztetés megállapítható határozott és határozatlan időre. A határozatlan időre megállapított étkeztetést évente felül kell vizsgálni. Az étkeztetés engedélyezhető a tanyagondnoki szolgálat igénybevételével, házhozszállítással. Ebben az esetben a tanyagondnoki szolgálat igénybevételét külön engedélyezni nem kell. (3) Az étkeztetés iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családjának jövedelmét bizonyító igazolásokat, egészségügyi ok esetén a kérelmező háziorvosának véleményét. (4) Nem állapítható meg étkeztetés annak, aki ápolási díjat kap, vagy ilyen módon ápolt. (5) Az étkeztetés ügyében első fokon a polgármester jár el. Házi segítségnyújtás 22. § (1) A házi segítségnyújtással kapcsolatos feladatokat a Képviselőtestület a tanyagondnoki szolgálat keretében látja el. Családsegítés 23. § (1) A családsegítéssel kapcsolatos feladatokat a Képviselőtestület a Szolgálat útján látja el. Speciális alapellátási formák 24. § (1) A speciális alapellátási feladatokat a Képviselőtestület a Szolgálat útján látja el. Az intézményi jogviszony 25. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele iránti kérelem elbírálása első fokon a polgármester hatáskörébe tartozik. III. Fejezet TÉRÍTÉSI DÍJ 26. § (1) A személyi térítési díjat első alkalommal a kérelmet elbíráló szerv határozza meg. (2) A folyamatban lévő ellátások személyi térítési díját a GESZ vezetője állapítja meg és közli az igénybevevővel. (3) Az étkeztetési térítési díjat a tárgyhó 5-ig kell a fizetésre kötelezettnek a GESZ részére megfizetni. (4) Az intézményi térítési díjat a Képviselő-testület a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló rendeletében állapítja meg. IV. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 27. § (1) A polgármester által hozott első fokú döntések ellen a kézhezvételt követő naptól számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni, amelyet a Polgármesteri Hivatalnál kell benyújtani. A Képviselő-testület a fellebbezést a legközelebbi ülésén bírálja el. (2) Ez a rendelet 2006. július 1-én lép hatályba. Egyidejűleg Alsópáhok község Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák helyi szabályozásáról szóló 15/2004.(VI.22.) számú rendelete és az azt módosító 9/2005.(VI.23.) számú rendelete hatályát veszti. Alsópáhok, 2006. május 8. Lázár László Dr. Puskás László polgármester jegyző Kihirdetve: 2006. május 9. Dr. Puskás László jegyző

Vissza